A közelmúltban számos olyan riport, cikk, videós összeállítás látott napvilágot a médiában, amely különböző társadalmi jelenségek mögött meghúzódó okok feltárása nélkül, a nézőpontok ütköztetését elmulasztva, leegyszerűsítően mutatta be a közterületi hajléktalanság, a kábítószerfüggőség és a bűnözés összetett problémáját. Az Utcajogász szerint a leegyszerűsítés összeegyeztethetetlen a sajtó jogi és etikai felelősségével, és hozzájárulhat a már meglévő feszültségek elmélyítéséhez, szélsőséges esetben pedig ahhoz is, hogy egyes társadalmi csoportokkal szemben indulatokat, sőt akár erőszakot is szítson.

A sajtó fontos feladata, hogy bemutassa a társadalmat érintő jelenségeket, konfliktusokat és a nyilvánosságot tájékoztassa a közérdeklődésre tartanak számot tartó kérdésekről.

Ez a feladat azonban felelősséggel is jár: a sajtót a társadalmi feszültségek bemutatásakor is kötik a jogi és etikai szabályok. A tájékoztatás szabadsága nem jelent szabadságot mások emberi méltóságának megsértésére, gyűlölet keltésére vagy uszításra.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény (Smtv.) előírja az emberi méltóság tiszteletben tartását (14. §), és tiltja a gyűlöletkeltést, illetve az uszítást (17. §). 

Ugyanezt az alapvető felelősséget erősítik meg a sajtó etikai szabályai is. A MÚOSZ Etikai Szabályzata szerint az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre. Vallása, felekezeti hovatartozása, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, mássága, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet, nem terjeszthet senkiről előítéletet kifejező rágalmakat.

Nem új követelményről van szó. Az Utcajogász fellépése nyomán 2023-ban a bíróság jogszerűnek találta, hogy a Médiatanács a Mediaworks által kiadott Metropolt az úgynevezett „Koldustérkép” miatt pénzbírsággal sújtotta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a Metropol megsértette a kirekesztés tilalmára vonatkozó szabályt, amikor Budapest forgalmasabb közterületein a hajléktalanságot általánosító módon ábrázolta és az erőszakos bűnözéssel összemosva mutatta be azt. A bíróság indokolásában külön is kiemelte, hogy a lap a budapesti közterületi helyzetről szóló cikkében meg sem kísérelt különböző nézőpontokat bemutatni, és sem szociális szakembereket, sem az érintett problémával foglalkozó döntéshozókat nem szólaltatott meg (Fővárosi Ítélőtábla, 2.Kf.700.019/2023/5., Indokolás, [13] bekezdés).

A társadalmi problémák bemutatása tehát olyan közfeladat, ami a sajtóra nézve felelősséget is jelent. E felelősség alapján a sajtónak figyelemmel kell lennie arra, hogy tevékenysége nem válhat az előítéletek erősítésének vagy egyes társadalmi csoportok megbélyegzésének eszközévé.

Az Utcajogász éppen ezért tartja rendkívül fontosnak, hogy kidolgozzon egy, a saját szakterületére, a lakhatási szegénység és a közterületi hajléktalanság megjelenítésére vonatkozó ajánlást, amely egyaránt hasznos segítség lehet a média munkatársainak és a témáról megszólaló közéleti szereplőknek.

(Fotó: www.pexels.com)