A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat. Ahhoz, hogy megalapozott döntést lehessen hozni arról, hogy elhárult-e az uniós alapértékek fenyegetettsége, nemcsak a jogszabályi változások, hanem azok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata is szükséges lesz.

Az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás annak megállapítása érdekében indítható, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy egy európai uniós tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben szereplő értékeket. Ezek közé az uniós alapértékek közé tartozik az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Magyarországgal kapcsolatban a 7. cikk szerinti eljárás 2018-ban az Európai Parlament javaslatára indult el, az ún. Sargentini-jelentés alapján. Az eljárás kezdete óta számos alkalommal hallgatták meg a magyar kormány képviselőit a Tanácsban a többi uniós tagállam képviselői, de ajánlások Magyarország számára nem születtek, noha erre az eljárás lehetőséget adna. Az Európai Parlament 2018 óta két átfogó magyarországi látogatás során vizsgálta a változásokat, ennek eredményeként 2022-ben a Delbos-Corfield-jelentés, 2025-ben pedig a Strik-jelentés összegezte a 2. cikkben foglaltak sérelmét. 

Mindeközben más uniós eljárások is indultak Magyarországgal kapcsolatban: az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított azért, mert Magyarország megsértette az európai uniós jogot, több ügyben már az Európai Unió Bírósága is megállapította a kötelezettségszegést; 2022-ben elindult a feltételességi eljárás az uniós költségvetés védelme érdekében; és más formában is feltételekhez kötötték az uniós forrásokhoz való hozzáférést a különféle korrupciós, jogállamisági és emberi jogi problémák miatt. Mindezek mellett azonban a 7. cikkes eljárás továbbra is fontos szerepet tölt be, többek között mert olyan területeket is lefed, amelyeket más uniós eljárások nem, illetve amelyek más uniós eljárások keretében nem kezelhetőek, és lehetőséget ad a szankciók alkalmazása előtt ajánlások megfogalmazására. 

A magyarországi civil szervezetek a kezdetektől nyomon követték az eljárás alakulását, és az elmúlt hét évben több alkalommal állítottak össze olyan elemzéseket, amelyek rámutattak az egyes területeken továbbra is fennálló hiányosságokra, illetve az újabb és újabb, a jogállamiságot és az emberi jogokat sértő és veszélyeztető kormányzati lépésekre. Emellett részletes ajánlásokat is megfogalmaztak a helyzet javítására. Az Általános Ügyek Tanácsa, ahol a 7. cikkes eljárással kapcsolatos fejleményeket is megvitatják a tagállamok képviselői, legközelebb 2026. június 16-i ülésén tart az ügyben meghallgatást. Az alábbiakban ezért röviden újra áttekintjük az eljárás által lefedett területeket, és az azok kapcsán várható, illetve kívánatos változásokat.

Elöljáróban fontos rámutatni, hogy az elmúlt négy kormányzati ciklus olyan rendszerszintű visszásságokat eredményezett az érintett területeken, amelyek egyik napról a másikra nem oldhatóak meg. Szintén le kell szögezni, hogy a problémák csak abban az esetben rendezhetőek valóban megnyugtatóan és hosszú távon, ha a megoldás irányába tett lépések az európai uniós értékek és az európai uniós jog, valamint a nemzetközi sztenderdek tiszteletével, az azok érvényesítése iránti valódi elkötelezettséggel párosulnak – ennek indikátora lehet például az Európai Unió Bírósága ítéleteinek megfelelő végrehajtása. Szintén megkerülhetetlen az érintettek bevonása a döntéshozatalba, a széles körű szakmai és a társadalmi egyeztetés, és a döntések átlátható folyamatban való meghozatala, szakítva az elmúlt évek gyakorlatával. Figyelembe kell venni azt is, hogy az előző kormánytöbbség által ránk hagyott intézményrendszer strukturális problémákkal terhelt, a fékek és ellensúlyok rendszere romokban hever, és a változásoknak egy olyan környezetben kell megtörténniük, amelyből jelenleg továbbra is hiányoznak az intézményi függetlenség szervezeti és személyi garanciái, amelyeket a demokratikus jogállam stabilitása érdekében meg kell teremteni. Ez különösen fontos azért, mert az új kormány is kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik: a demokratikus működés hosszú távon nem alapulhat kizárólag a mindenkori politikai többség önkorlátozásán, ahhoz tartós intézményi garanciákra van szükség.

A TISZA párt a kampány során számos problémát a zászlajára tűzött a 7. cikkes eljárás által is érintett területek közül, legyen szó a fékek és ellensúlyok rendszeréről, a korrupció elleni küzdelemről, a bíróságok függetlenségéről vagy a választási rendszer visszásságairól; és az új kormány számos területen tett előremutató, jogállamisági és emberi jogi szempontból üdvözlendő ígéreteket. Az új kormány megalakulása óta eltelt néhány hét azonban természetszerűleg nem volt elegendő arra, hogy ezek az ígéretek konkrét intézkedésekben öltsenek testet, és számos területen kidolgozásra várnak a részletes javaslatok és a megoldási irányok. Emellett önmagában az új szabályozási környezet kialakítása, bár rendkívül fontos lépés, csak a kezdet: a szabályok gyakorlatban való alkalmazása tud rámutatni a potenciális hiányosságokra, lehetőséget adva a korrekcióra is. Ahogy az EU-s forrásokhoz való hozzáférés érdekében végrehajtott igazságügyi reform eredményével kapcsolatos gyakorlati problémák is mutatják, a szabályok a gyakorlatban való érvényesülésének értékelése elengedhetetlen.

Bár a pozitív irányú változások esetén remélhetőleg belátható időn belül lehetőség nyílhat a 7. cikk szerinti eljárás lezárására, jelenleg nem áll, nem is állhat a tagállamok rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak az eljárás sorsáról a Tanács júniusi ülésén; az erről való döntés idő előtti volna. Mindez nem csak formalitás: az EU-s forrásokhoz való hozzáférés feltételeihez hasonlóan a 7. cikk szerinti eljárás alá tartozó területekre is igaz, hogy az ennek keretében jelzett konkrét, rendszerszintű problémák megoldása hozzájárul majd ahhoz, hogy hazánk egy erős, élhető, biztonságos és igazságos ország legyen.

A gyorsjelentés magyar és angol nyelven is elérhető.