Az Utcajogász hallássérült hajléktalan ügyfele ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. A férfit még 2021-ben, a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus idején büntette 50 ezer forintra a rendőrség koldulás miatt. Bár a bíróságot nem sikerült meggyőzni arról, hogy a hallássérült férfi mások megszólítása nélkül, némán koldult, a bíróság szóbeli figyelmeztetésre mérsékelte a bírságot.

Az Utcajogász az Alkotmánybírósághoz fordult, állítva, hogy a koldulás büntetése nem összeegyeztethető az emberi méltóság védelmével. A törvény szerint ugyanis szabálysértésnek minősül akkor is, ha nem zaklató vagy erőszakos.  Büntetendő az is, ha valaki udvarias módon szólít meg egy másik személyt, és e tekintetben még az is mellékes, hogy a megszólított személyt ez zavarja-e vagy sem. Emellett az Utcajogász a Belügyminisztérium statisztikáit felhasználva bemutatta, hogy a koldulás miatt kiszabott szabálysértési bírságok a gyakorlatban nem kerülnek megfizetésre, ami a szegény emberek számára egyenes utat jelent a büntetés-végrehajtási intézetbe való elzáráshoz. 

A Magyar Helsinki Bizottság támogatta az Utcajogász panaszát, felhívva a figyelmet, hogy a koldulás dekriminalizálása végső soron a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát is csökkenthetné.

Az Alkotmánybíróság 2026. május 19-én meghozott döntésében 1879-ig visszatekintve bemutatta a koldulás büntetésének történetét, valamint megvizsgálta az állami statisztikai adatokat. A testület szerint a „koldulás szabályozásának (...) története alapján látható, hogy a szabályozás mögötti jogalkotói szándék mindig is az volt: a koldulás önmagában nem büntethető, nem veszélyes a társadalomra. A szabálysértési szankció alkalmazására kizárólag a közrendet és mások biztonságát veszélyeztető magatartások esetén kerülhet sor. A szabálysértési szankció alkalmazása során pedig az eljárás alá vont személy szociális helyzetét, a szociális ellátórendszerrel való együttműködését és tényleges rászorultságát is figyelembe kell venni.”

Ezért az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként előírta, hogy csak akkor lehessen valakit koldulás miatt megbüntetni, ha „az elkövetési magatartás a pénz átadása céljából leszólított személy biztonságát, illetve a közterület közcélú használatát közvetlenül veszélyezteti.”

Az Utcajogász, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetekből álló Szabálysértési Munkacsoport üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. A hallássérült férfit képviselő Molnár Noémi Fanni ügyvéd elmondta: „Súlyos problémát jelentett, hogy miközben a Kormány a szociális ellátások alapját képező szociális vetítési alapot 2008 óta nem emelte, az változatlanul 28 500 forint, a szegénység számos formáját kvázi-büntetőjogi eszközökkel büntették. Ráadásul a statisztikák alapján látható, hogy a szegénységgel összefüggő státuszkriminalitásra a szabálysértési szankció alkalmazása semmilyen hatással nincs: az eljárások száma nem csökkent, ahogyan a kiszabott bírságok megtérülési aránya sem javult érdemben. A döntés fontos lépést jelent ahhoz, hogy az állam ne a szegényeket büntesse, hanem a szegénység felszámolása felé tegyen lépéseket.”

Az Utcajogász munkáját a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.