Privatizáció: Levelet írtunk az Alkotmánybíróságnak

A Lakásprivatizációs törvény miatt beadványt küldtünk az Alkotmánybíróságnak.

Áder János köztársasági elnök 2021. június 24-én fordult az Alkotmánybírósághoz a Lakásprivatizációs törvény alkotmánybírósági vizsgálata érdekében. A köztársasági elnök két okból kifogásolta a törvényt. Egyrészről, az államfő szerint a lakások privatizációjával sérülnek az Alaptörvény P) cikke által védett kulturális értékek, amelyek a nemzet közös örökségét képezik. Másrészről az önkormányzatok lakásainak kötelező eladása sérti a tulajdonhoz való jogot.

A törvényjavaslat egy korábbi, szélesebb kört érintő változatát már korábban véleményeztük, valamint a magyarországi fejleményekről tájékoztattuk a Hajléktalansággal Foglalkozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetségét (FEANTSA). A köztársasági elnök is a véleményünkben bemutatott 1993-as alkotmánybírósági határozatra támaszkodott érvelésében.

Miután azonban az államfő nem emelt ki minden lehetséges alkotmányos szempontot, a köztársasági elnök indítványához csatlakozva amicus curiae beadvánnyal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy felhívjuk a figyelmet olyan szempontokra is, amit az államfő nem említett beadványában.

Beadványunkban kitértünk arra, hogy az önkormányzati lakások a nemzeti vagyon részét képezik, így hasznosításuk csak közérdekű lehet. Az ingatlanok magánszemélyek részére történő kényszerű eladása viszont semmiképp sem szolgálja közérdekű célok elérését. Az elfogadott törvény bár a családok védelmére hivatkozik, valójában éppen ellehetetleníti azt, hogy a családok megfizethető lakhatáshoz jussanak. Továbbá abszurd helyzetet teremt, hogy bár az Önkormányzati törvény feladatként szabja az önkormányzatok számára a lakásgazdálkodást és a hajléktalanná váló személyesek segítését, a törvény kevesek magánérdekét szolgálva üresíti ki az érintett önkormányzatok lakásgazdálkodását.

Felhívtuk arra is a figyelmet, hogy a törvény ésszerű indok nélkül tesz különbséget tulajdonos és tulajdonos, valamint jelenlegi és leendő bérlők között. Emellett hangsúlyoztuk, hogy a lakások kényszerű privatizációja gátolja olyan, az Alaptörvényben meghatározott államcélok elérését mint a szociális biztonság vagy a méltó lakhatás biztosítása.

Összefoglalva tehát, megpróbáltuk azokat a közösségi és szociális szempontokat hangsúlyozni, amelyeket a köztársasági elnök elkerült megemlíteni indítványában.

Az Alkotmánybíróság a héten döntést hoz a kérdésben, hiszen a bíróságnak mindössze harminc nap áll rendelkezésre a törvény vizsgálatához.

Kép forrása: Wikipedia

Previous
Previous

Megszűnik az értesítési cím

Next
Next

Meddig tart a kilakoltatási moratórium? Az IM-et kérdeztük