Mennyire elérhetőek és érthetőek a fővárosi lakásrendeletek?

Az Utcajogász Egyesület 2020-ban támogatást nyert az Open Society Initiative for Europe Working Together to Improve Governance and Anticorruption alapjából TranspaRent elnevezésű projektjére. A projekt fő célja, hogy az önkormányzati lakások bérbeadásának rendszere átlátható, hozzáférhető, ügyfélbarát és mindezek következtében igazságosabb legyen. A projekt első szakaszában önkormányzati rendeletek, pályázati felhívások, szerződések elemzésével, a jogszabályi környezet és a jogalkalmazási gyakorlat feltárásával részletesen felmértük és értékeltük a fővárosi önkormányzatok lakáspolitikáját. Ennek eredményeképpen elkészült egy Problématérkép, amiben a lakásrendeletek legfőbb hiányosságait és jó gyakorlatai mutatjuk be. A továbbiakban egy cikksorozatban témakörök szerint összefoglaljuk ennek fő megállapításait. Az első részben a budapesti lakásrendeletek transzparenciájáról és közérthetőségéről lesz szó.

A jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma a meghozott jogszabályok megismerhetősége, hogy az állampolgárok csak olyan jogszabályok betartásáért legyenek felelősségre vonhatóak, amiket volt lehetőségük megismerni és megérteni. Az önkormányzati rendeletek közzétételéről ezért a jogalkotásról szóló törvény rendelkezik. Az önkormányzat jegyzője köteles gondoskodni az elfogadott és kihirdetett önkormányzati rendeletek Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon történik, illetve amennyiben az önkormányzat rendelkezik saját honlappal, a rendeletet ott is közzé kell tenni. Egy másik fontos kritérium, hogy a jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Az ügyeket intéző alkalmazottak, valamint az önkormányzati döntéshozók egységes, világos szabályok alapján történő eljárása ugyanis garanciális követelmény az egyenlő bánásmód és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében. Az értelmezhetetlen, nyelvi szempontból hibás, vagy ellentmondó szabályozási tartalom egyben törvénybe ütköző is. A TranspaRent projekt keretében ezért mindenekelőtt azt vizsgáltuk meg, hogy a budapesti önkormányzatok lakásrendeletei mennyire érhetőek el, és mennyire érthetőek.

Transzparencia

Az önkormányzati lakásrendeletek vizsgálata során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a jogkereső állampolgárok tudnak-e tájékozódni a hatályos rendeletek tartalmáról. Ezért a fővárosi önkormányzatok esetében a következőket vizsgáltuk:

  • az önkormányzat honlapján elérhető-e a hatályos lakásrendelet;

  • mennyire könnyű megtalálni a rendelet hatályos szövegét;

  • az elérhető lakásrendelet hatálya megegyezik-e a Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető változattal;

  • van-e közérthető tájékoztatás a kerületi lakásigénylés menetéről, a bérlakásokkal kapcsolatos ügyintézésről.

Minden kerület esetében található valamilyen “rendelettár.” Több kerületi önkormányzat honlapján tapasztaltuk azonban, hogy az ott elérhető rendelet szövege nem egyezett meg a Nemzeti Jogszabálytárban közzétett változattal. A  jogbiztonság szempontjából súlyos problémát jelent, ha a rendelet több, egymástól eltérő változatát lehet megtalálni az önkormányzat hivatalos honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban. Gondoljunk csak bele, hogy egy jogvita esetén mekkora gondot okozhat, ha nem lehet eldönteni, hogy melyik változatát kell használni a jogszabálynak. Jogszabályi előírások alapján a két közzététel között legfeljebb öt munkanap telhet el, minden további diszkrepancia jogsértő, erre pedig több példát is találtunk a vizsgálat során, habár azok jelentős részét időközben javították az önkormányzatok.

Ennek ellenére az Utcajogász Egyesület álláspontja, hogy az önkormányzatoknak érdemes lenne egy monitorozó rendszert beépíteni, amivel elkerülhetik ezeket az eltéréseket.

További problémaként fedeztük fel, hogy több önkormányzat honlapján is nehéz megtalálni a közzétett rendelettárban a hatályos rendelet szövegét. A nehézséget legtöbbször az okozza, ha nem külön “rendeletek” menüpontból, hanem például a közérdekű adatok alatt, további almenüpontokon keresztül lehet elérni a szövegeket, illetve az is nehezíti a rendeletek megtalálását, ha azok csak évszámok (az eredeti rendelet megalkotásának éve) szerint vannak csoportosítva.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja ezért az, hogy témák szerint csoportosított rendelettárat kell az önkormányzatoknak létrehoznia, ahogy a VI. és a XXI. kerületi önkormányzat teszi, ugyanis így lehet az érdeklődő állampolgároknak a legegyszerűbben megtalálnia a keresett tartalmakat.

Továbbá tapasztalataink szerint az állampolgárok tájékoztatásának csak a minimális feltételét teremti meg a jogszabályok mindenkor hatályos változatának közzététele, valamint az, hogy a hivatalos jogszabálytár és az önkormányzat honlapja azonos időállapotot tartalmaz. Amennyiben egy önkormányzat segítséget szeretne nyújtani a polgárok számára, szükséges az is, hogy a főbb szabályokat és különösen az alkalmazott eljárásrendet, az elérhetőségeket megfelelő formában közzétegye.

Álláspontunk szerint ezért - függetlenül attól, hogy jogi értelemben kötelezőnek tekinthető-e a közérthető tájékoztatás közzététele - az információk minél érthetőbb formában történő megosztása nemcsak a tájékozódni kívánó állampolgárok szempontjából fontos, hanem nagymértékben megkönnyíti az önkormányzati dolgozók munkáját is.

A fővárosi önkormányzatok közül viszont csak néhányat találtunk, ahol naprakész, megfelelően részletes, de mégis érthetően megfogalmazott tájékoztatás áll rendelkezésre a honlapon arról, hogy mikor, hogyan és milyen feltételekkel lehet lakást igényelni. Az önkormányzatok majdnem felénél a vizsgálat időpontjában - a közzétett pályázati felhívásokon kívül - egyáltalán nem volt általános tájékoztatás a lakásigénylés menetéről, a lakásrendelet tartalmáról, ahol pedig volt tájékoztatás, az esetenként nem volt sokkal érthetőbb, mint a jogszabályszöveg, vagy nem volt benne minden szükséges információ.

Közérthetőség

A fővárosi kerületek rendeleteinek részletes elemzése során számos olyan megfogalmazást, szerkesztési és nyelvhelyességi problémát találtunk, amelyek a normavilágosság előírásába ütköznek. A közérthetőség főbb akadályai a rendelet szerkezetének áttekinthetetlensége, a logikai felépítés hibái, a bonyolult fogalmazás, a fogalmak nem egyértelmű vagy más jogszabályoktól eltérő meghatározása és az olyan nyelvhelyességi problémák, amelyek miatt az adott mondat nyelvtani szempontból sem értelmezhető.

A közérthetőség szempontjából fontos, hogy a jogszabály felépítésének logikája követhető legyen. A rendelet fejezetcímei alatt az adott témakörbe illeszkedő szabályokat kell elhelyezni. A közérthetőség akadálya, ha a többszöri módosítás során az új rendelkezéseket nem a megfelelő fejezetcím alatt, hanem más témakörök alá besorolva helyezi el a jogalkotó. A fővárosi önkormányzatok a lakások bérbeadására vonatkozó szabályozást egymástól jelentősen eltérő szerkezeti megoldásokkal foglalták rendeletekbe. Ez jelentősen megnehezíti az állampolgárok számára, hogy az egyes önkormányzatok különböző szabályait össze tudják hasonlítani, és a számukra legmegfelelőbbet kiválasztani. Több kerületben ráadásul a Lakástörvény alapján kötelezően megalkotandó helyi szabályokat nem is egységes lakásrendelet, hanem több jogszabály tartalmazza. Emellett több olyan szövegezést is találtunk, amelyek megértését a bonyolult fogalmazás vagy konkrét hibák akadályozzák.

Álláspontunk szerint a közérthetőséget és a jogszabályi előírások megismerését nagymértékben elősegítené, ha az önkormányzatok valamennyi, a lakások bérbeadására vonatkozó helyi szabályt egy rendeletben helyeznék el. A belső szerkezet tekintetében ugyanis a megértést nehezíti, ha a rendelet felépítése nem logikus. Az állampolgárok számára legfontosabb információk könnyű fellelhetőségét az alcímekbe rendezés, valamint az alcímeknek megfelelő tartalom biztosíthatja. Emellett szükséges lenne, hogy az önkormányzatok erőfeszítéseket tegyenek, hogy amennyire lehet, a jogszabály szövegezése érthető legyen, és a megértést nehezítő nyelvhelyességi és helyesírási hibákat kiiktassák.

Ez a TranspaRent projektünk főbb megállapításait bemutató cikksorozatunk első része volt. A továbbiakban is készülünk még hasonló cikkekkel, de ha bővebben érdekel a téma, illetve az egyes konkrét önkormányzatok hiányosságai és jó gyakorlatai, akkor a Problématérképünket megtalálod itt.

Previous
Previous

A lakbérek és a szerződés egyéb tartalmának szabályozása

Next
Next

AB: Nem probléma, hogy a létminimumot sem biztosítják a szociális ellátások