A Város Mindenkié csoport tagjai 2020-ban egy figyelemfelkeltő kampány utolsó állomásaként feliratokat festettek a járdára. Emiatt büntetőeljárás indult ellenük, amelyben az Utcajogász önkéntes ügyvédje képviselte őket. Az öt éve húzódó eljárás végén 2025. november 19-én a másodfok helybenhagyta az elsőfokú döntést: a Fővárosi Törvényszék egy évre próbára bocsátotta a három aktivistát, és bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őket. 

A budapesti közvécék hiányára, annak közegészségügyi, és elsősorban szociális problémáira A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász már a 2010-es évek óta igyekszik felhívni a széles nyilvánosság figyelmét. Budapesten ugyanis – habár közvécék nem álltak rendelkezésre – a rendőrség megbüntette azokat, akik az utcán végezték dolgukat, amely elsősorban a legszegényebbeket, a hajléktalanságban élőket sújtotta. 

Mivel úgy tűnt, a helyzet nem javul, hiszen a közvécék száma a 2010-es években érdemben nem növekedett, az AVM 2020-ban úgy döntött, új figyelemfelkeltő akcióba kezd. Ennek keretében stenciles technikával, festékszóróval fújtak fel az illemhelyek hiányára vonatkozó feliratokat a Ferenciek terére és a Városház utcába. Ezt követően három aktivistát gyanúsítottként idéztek be a rendőségre kétszázezer forintnyi kár okozása miatt – az összeget a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az önkormányzatnak. Az aktivisták elismerték, hogy a feliratokat felfestették, ám bűnösségüket tagadták. Az elsőfokú bíróság 2025. februári ítélete szerint azonban, habár a vádlottak céljai méltányolandók voltak, az általuk választott eszköz nem volt megfelelő, tettükkel korlátozták a Főváros tulajdonhoz való jogát, és megrongálták az addig kifogástalan állapotban lévő térkövet, így a társadalomra veszélyes tettet hajtottak végre.

Az elsőfokú ítélet ellen az aktivisták fellebbezést nyújtottak be. Ahogy dr. Tran Dániel az Utcajogász önkéntes ügyvédje fogalmazott a tárgyaláson, az AVM aktivistái a fokozatosság elvét betartva cselekedtek, a festékes akció előtt az ombudsmanhoz is fordultak, amely már 2017-ben felkérte a belügyminisztert és a főpolgármestert a helyzet kezelésére. A aktivisták tehát több fórumon képviselték azt a közérdeket, hogy mindenki hozzáférhessen a kulturált illemhelyek használatához. Ennél is fontosabb azonban az, hogy az Alaptörvény IX. cikkében szereplő véleménynyilvánításhoz és közügyek gyakorlásához való jogukkal éltek, így cselekedetük nem volt veszélyes a társadalomra nézve, épp ellenkezőleg: azzal a társadalom érdekeit szolgálták.

Az utolsó szó jogán az aktivisták hangsúlyozták, hogy a kampány a hajléktalanságban élő emberek jogaiért emelt szót, hiszen egy átlagos élethelyzetű embernek nincs szüksége nyilvános illemhelyre, akármikor be tud menni egy vendéglátóhely mosdójába. Elmondták azt is, hogy a szóban forgó kampány minden elemére büszkék, hiszen egy jelenleg is fontos és aktuális témát sikerült általa megjeleníteniük a nyilvánosságban. 

Az Utcajogász véleménye továbbra is az, hogy a mostanra jogerősen elítélt aktivisták elsősorban az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánításhoz és a közügyek gyakorlásához való jogukat gyakorolták, és hasznos társadalmi munkát végeztek. Ráirányították a figyelmet egy súlyos, a legszegényebbeket érintő helyzetre, amely akcióiknak köszönhetően a 2020-as években, ha nagyon kis mértékben is, de mintha javulni kezdene. Ám mind az Utcajogász tagjai, mind az AVM aktivistái fontosnak tartják hangsúlyozni, a közvécék száma továbbra is messze van az elfogadhatótól, Budapestnek nagyon sok dolga lenne még a probléma megnyugtató megoldásával.