Elértük, hogy a Főváros módosítsa a kilakoltatásokról szóló rendelettervezetét

A lakhatás alapjog, célunk, hogy ez kikényszeríthető is legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állam (önkormányzat) magára nézve kötelező eljárási garanciákat vezessen be, amelyek a saját bérlakásai esetén a lakhatást biztonságossá teszik. A Fővárosi Önkormányzat szerdai ülésén efelé tett egy fontos lépést, amikor módosította az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatások szigorításáról szóló rendeletét. Az első változathoz képest azt látjuk, hogy az Utcajogásznak szinte összes módosító javaslatát elfogadták.

Az Önkormányzat szerint a módosítás elsődleges célja, hogy már a lakásrendelet későbbre tervezett, átfogó felülvizsgálatát (és egyúttal a lakáskiürítési moratórium végét) megelőzően érvényre juttassa a hátralékosság és a hajléktalanná válás megelőzésével, valamint a minimálisan elfogadható elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmával kapcsolatos közpolitikai célokat. 

Eljárási garanciák a bérlők védelmében

A rendeletmódosítás a Fővárosi Önkormányzatra nézve fontos korlátokat, eljárási szabályokat vezet be. Ilyen például, hogy az önkormányzati eljárásoknak határidőt szab vagy korlátozza és pontosítja a bérleti szerződés felmondásának okait. Ezek a rendelkezések átláthatóbbá, a bérlők számára kiszámíthatóbbá tehetik a fővárosi lakhatási rendszert.

Üdvözöljük az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát, ez a javaslat legjelentősebb érdeme. A lakhatás garanciális védelme és az önkormányzati eljárások átláthatóbbá tétele is koncepciózusan megmutatkozik ebben.

A módosítás értelmében az önkormányzat több ponton is megpróbál a lakásvesztés elkerülése érdekében beavatkozni. Így tartozás esetében adósságkezelési, részletfizetési lehetőségekre, vagy a Hálózat Alapítvány (Az alapítvány célja a szociálisan rászorult fővárosi polgárok támogatása lakásfenntartási költségeik kiegyenlítésében, ha önerejükből nem képesek fedezni a még elfogadható szintű lakhatás költségeit.) segítségére hívja fel a bérlő figyelmét.

Elfogadott javaslataink

Bár a sajtóban már május végén ismertették a tervezetet, az érintett szervezetek addig nem tudtak róla, így az Utcajogász sem. Bár a törvény az önkormányzatok számára is előírja az érintett szakmai és civil szervezetek bevonását a jogalkotási folyamatba, csak később kaptunk meghívót a fővárosi önkormányzat szakmai egyeztetésére. (Az Utcajogász teljes állásfoglalása az önkormányzat tervezetéről erről a linkről, kiegészítő melléklete innen elérhető. A Fővárosi Önkormányzat javaslata ide kattintva érhető el.) A két héttel ezelőtti egyeztetés sikeres volt: lássuk, mit sikerült módosíttatnunk a tervezeten.

A Fővárosi Önkormányzat által eredetileg ismertetett tervezetben a bérlő kiválasztásakor előnyt élveztek volna azok, akik vállalják a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét, magyarán felújítását. Ez a kiválasztási szempont nyilvánvalóan a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő jelentkezőket segítette volna, és éppen a rászorulókat hozta volna hátrányos helyzetbe. Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat lakáspolitikájának általános célja az, hogy azokat segítse lakhatáshoz, akiknek a piaci bérleti díjak megfizetésére nincs lehetőségük, a jobb anyagi helyzetben lévők ilyen előnyhöz juttatása nem elfogadható. Az elfogadott rendelet végül nem tartalmazza ezt diszkriminatív rendelkezést.

A lakásrendelet 18. § (2) bekezdése részletezi milyen körülmények tekinthetők olyannak, amelyek különös méltánylásra okot adhatnak a lakásbérleti szerződés megkötésekor. A méltányossági alap általában visszás helyzeteket teremthet, mivel háttérbe szoríthatja az objektív mérlegelést. Mivel a méltányosság mint jogalap felülvizsgálata a jelenlegi rendeletmódosításnak nem volt része, ezért legalább azt elengedhetetlennek tartottuk, hogy a méltányossági szempontok bővüljenek. Az elfogadott rendelet végül a családon belüli erőszak áldozatainak érdekeit is figyelembe veszi, vagyis ez az élethelyzet is külön méltányossági szempont lett.

El nem fogadott javaslataink

A szerződések megkötésénél, a határozott idejű szerződések meghosszabbításánál és felmondásánál is szembetűnő, hogy a részletesen szabályozott feltételek ellenére a döntés további mérlegeléstől függ. Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint ez - a mérlegelés szempontjainak szabályozása nélkül -  önkényes döntéshez vezethet és növeli a korrupciós kockázatot.

Bár az önkormányzathoz eljuttatott szakmai véleményünkben kiemeltük, hogy kifejezetten ellenjavallt és törvényi felhatalmazás nélküli a családsegítő értesítése a lakásbérlet felmondásáról, a módosítás végül mégis rendelkezik erről. Álláspontunk szerint ez azért nem tartozik a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe, mert arra nincs is hatásköre, ugyanis a lakásbérleti jogviszony a Fővárosi Önkormányzat és a bérlő között polgári jogi jogviszony. Szociális hatáskörök - a Margitsziget és a hajléktalan emberek kivételével - nincsenek a Fővárosi Önkormányzathoz, vagy a főjegyzőhöz telepítve. A tájékoztatás tekintetében feljogosított szervezetek, intézmények között a bérbeadó Fővárosi Önkormányzatot a Szoc.tv. 64. § (2) bekezdése nem sorolja fel, így nincs törvényi felhatalmazása. 

Hogyan tovább?

Az Utcajogász mint szakmai szervezet azt várja, hogy a Fővárosi Önkormányzat fordítson kellő figyelmet a jogszabály-előkészítés nyilvánosságának biztosítására és biztosítsa az érdekképviseleti szervek törvényben védett véleményezési jogának gyakorlását. Ismerje fel, hogy ezen jog biztosítása nem csak formalitás, hanem - az érdekképviseleti szervek hosszú évekre visszanyúló tapasztalataira figyelemmel - saját érdeke is.

Ugyanakkor a szakmai és civil szféra valamint a politika viszonyára nézve biztató jelként értékeljük, hogy az önkormányzat végül mérlegelte szakmai javaslatainkat, és képes volt arra, hogy módosítsa elképzeléseit.

A rendeletmódosítás előrelépés egy átfogó fővárosi lakáspolitikai reform érdekében. Ugyanakkor az Utcajogász elkerülhetetlennek látja a tényleges változáshoz egy minden kerületet érintő, fővárosi koordinációval megvalósuló, új, modern lakáspolitika és szabályozás kidolgozását és megvalósítását. 

Címlapi kép: Fortepan / Makovecz Benjamin

Previous
Previous

Prostitúcióra kényszerített gyerekek börtönbe? Alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvény

Next
Next

Hogyan tovább, ha vége a moratóriumnak?